Skip navigation

Optikai eszközök

4.9.

OPTIKAI ESZKÖZÖK

AZ EGYSZERŰ NAGYÍTÓ (LUPE)

Az egyszerű nagyító, vagy lupe egy domború lencse, a legegyszerűbb látószögnövelő eszköz. A fókuszponton belüli tárgyról nagyított képet ad.

Az egyszerű nagyító a fókuszon belül elhelyezett tárgyról nagyított, megegyező állású, látszólagos képet ad.

A FÉNYKÉPEZŐGÉP

A hagyományos fényképezőgép gyűjtőlencséjének az a feladata, hogy a sötétkamrába zárt fényérzékeny filmen kicsinyített valódi képet hozzon létre. Ilyen kép akkor keletkezik, ha a tárgy távolabb van, mint a domború lencse fókusztávolságának kétszerese.

A fényérzékeny filmen fordított állású, kicsinyített, valódi kép keletkezik

A filmet a lencse kétszeres fókusztávolságán kívülre kell tenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakról nem lehet éles képet készíteni

AZ EMBERI SZEM KÉPALKOTÁSA
A fény a szembe a pupilla nyílásán át jut. A kép az ideghártyán jön létre, amelyen kiváltott inger a szemidegen át jut el az agyba. Erős fényben a pupilla összeszűkül, gyenge megvilágításkor pedig kitágul. Így szabályozódik a szembe jutó fény mennyisége. 
     
Ha a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak az ideghártyán egy pontban képződnek le, akkor a szemnek nincs fénytörési hibája
A keletkezett kép:

fordított állású

kicsinyített

valódi

A tárgynak a szemlencse kétszeres fókusztávolságán kívül kell lenni, mert ekkor keletkezik kicsinyített, valódi kép. A túl közeli tárgyakat ezért nem láthatjuk élesen.

A leggyakoribb szembetegségek

távollátás (a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán)

rövidlátás (a távoli tárgyak elmosódottan látszanak, de a közeli tárgyak élesen láthatóak)

Távollátáskor a kép az ideghártya  mögött keletkezik

Javítása gyűjtőlencsével

Rövidlátáskor a kép az ideghártya előtt keletkezik.

Javítása szórólencsével

A DIAVETÍTŐ

A vetítő egy megvilágított tárgyról gyűjtőlencse  (rendszer) segítségével valódi, nagyított, fordított állású képet állít elő.

Ezért a tárgyat az egyszeres és kétszeres fókusztávolság közé kell tenni

A MIKROSZKÓP

A mikroszkóp egy összetett nagyító.

Az objektív lencse által létrehozott valódi képet az okulár lencsével, mint egyszerű nagyí-tóval nézzük, és így látjuk még nagyobbnak a tárgy képét.

        

A TÁVCSÖVEK

A távoli tárgyak vizsgálatához távcsöveket használnak. A csillagászati vagy Kepler-féle távcső két lencséből áll. A nagy gyújtótávolságú tárgy felőli lencse a távoli tárgyról valódi, fordított állású, kicsinyített képet alkot. Ezt a szem felőli lencse – mint egyszerű nagyító – nagyítja. A csillagászati távcsővel a tárgyat fordítva látjuk. A földi távcsövekbe ezért képfordító prizmákat is beépítenek.

Kepler-féle távcső

A földi távcső

Kérdések:

  1. Milyen kép keletkezik az egyszerű nagyítónál?
  2. Hová helyezzük a tárgyat a nagyítónál?
  3. Milyen kép keletkezik a fényképezőgépben?
  4. Hová helyezzük a filmet?
  5. Milyen kép keletkezik a diavetítőben?
  6. Hová kell helyezni a diát a diavetítőben?
  7. Hol keletkezik a kép az emberi szemben?
  8. Milyen hibái lehetnek az emberi szemnek?
  9. Hogyan javíthatjuk az egyes szemhibákat?

1.

Olvasd el az alábbi mondatokat és pótold a hiányzó szavakat!

Csak az alábbi szavakat használhatod (megegyező, fordított, kicsinyített, nagyított, megegyező, látszólagos, valódi)! 

Milyen képet hoz létre a fényképezőgép?

Állása  

Nagysága  

Természete  

Enable JavaScript

2.

Olvasd el az alábbi mondatokat és pótold a hiányzó szavakat!

Csak az alábbi szavakat használhatod (megegyező, fordított, kicsinyített, nagyított, megegyező, látszólagos, valódi)! 

Milyen képet hoz létre a diavetítő?

Állása  

Nagysága  

Természete  

Enable JavaScript

3.

Olvasd el az alábbi mondatokat és pótold a hiányzó szavakat!

Csak az alábbi szavakat használhatod (megegyező, fordított, kicsinyített, nagyított, megegyező, látszólagos, valódi)! 

Milyen képet hoz létre az egyszerű nagyító?

Állása  

Nagysága  

Természete  

Enable JavaScript

4.

Olvasd el az alábbi mondatokat és pótolja a hiányzó szavakat!

Az emberi szemben a kép az jön létre.

Távollátásnál a tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán.

Rövidlátásnál a tárgyak elmosódottan látszanak.

A rövidlátást javíthatjuk.

Rövidlátáskor a kép az ideghártya keletkezik.

Távollátáskor a kép az ideghártya keletkezik.

A távollátást javíthatjuk.

Enable JavaScript