A fénytörés

A FÉNYTÖRÉS

A fény ha egy új közeg határához érkezik akkor vagy:

• visszaverődik, mint ahogy a tükröknél láttuk, vagy
  
  
• irányváltozással tovább halad, megtörik.

Egynemű közegben (vízben, levegőben) a fény egyenes vonalban terjed.

Amikor azonban a levegőből a víz határához (vagy fordítva) ér, terjedésének iránya megváltozik

Amikor a fénysugár átlép két eltérő sűrűségű optikai közeg határán, iránya megváltozik. Ezt a jelenséget fénytörésnek nevezzük.

Új közeg határán megfigyelhető a fénytörés. Ha a víz és a levegő találkozásánál nézzük a szívószálat, akkor úgy látjuk, mintha ketté lenne törve.

A fénytörés nevezetes elemei:

Beeső fénysugár: az a fénysugár, amely az új közeg határához érkezik

Beesési pont: Az a pont, ahol a beesési fénysugár éri az új közeget

Beesési merőleges: A beesési pontba állított merőleges

c₁: A beeső fénysugár sebessége

α beesési szög: A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög

Megtört fénysugár: Az a fénysugár, amely az új közegben halad tovább

c₂:A megtört fénysugár sebessége

β törési szög: A megtört fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög

A fénytörés törvénye:

• Ha a fény ritkább közegből sűrűbb közegbe lép, a beesési szög (α) nagyobb a törési szögnél (β): α > β.

  A fény a beesési merőlegeshez törik.

• Ha a fény sűrűbb közegből ritkább közegbe lép, a beesési szög (α) kisebb a törési szögnél (β): α < β

  A fény a beesési merőlegestől törik.

• A beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.

A merőlegesen beeső fénysugár irányváltoztatás nélkül halad az új anyagban tovább.

A prizma háromszög alapú átlátszó hasáb.

Az oldallapjára érkező fénysugár az üvegen áthaladva kétszer is törést szenved. Ha a prizma anyaga fénytanilag sűrűbb környezeténél (például: levegőben üveg prizma), mindig a vastagabb vége felé töri meg a fényt.