A fénytani lencsék
4.6.
FÉNYTANI LENCSÉK
A távcsövekben, mikroszkópokban, szemüvegekben a fény útját úgynevezett fénytani lencsékkel változtatjuk meg.
A fénytani lencse két gömbfelületrész által határolt, átlátszó anyagú test.
Ha a lencse közepén vastagabb, mint a széleinél, akkor domború, ellenkező esetben homorú lencséről beszélünk.
A domború lencse a ráeső párhuzamos fénysugarakat egy pontba gyűjti össze. Ezért gyűjtőlencsének is nevezik.
A homorú lencse a ráeső párhuzamos fénysugarakat úgy töri meg, hogy azok széttartóan haladnak tovább, mintha a lencse mögül egy pontból indultak volna ki. Ezért a homorú lencséket szórólencséknek is nevezik.
Mindkét fajta lencse fénytörése a prizma fénytöréséhez hasonló. A fényt a vastagabb részük felé térítik el, ha környezetüknél optikailag sűrűbb anyagúak.
A fénytani lencsék nevezetes elemei:
- Görbületi középpontok ( G1 ; G2 ): azoknak a gömböknek a középpontjai, amelyek a lencse felületét képezik.
- Görbületi sugarak (r1 ; r2 ): a lencsét képező gömbök sugarai.
- Optikai főtengely: a görbületi középpontokon átmenő egyenes.
-
Optikai középpont (O )
- Fókuszpontok ( F1 ; F2 ): a lencse két oldalán.
- Fókusztávolságok (f1, f2)
Kérdések:
- Mit nevezünk fénytani lencsének?
- Mikor mondjuk egy lencséről, hogy domború és mikor, hogy homorú?
- Sorold fel a lencsék nevezetes elemeit!
- Mi a fókusztávolság?
- Milyen összefüggés van a sugár és a fókusztávolság között?
1.
Olvasd el az alábbi mondatokat és pótolja a hiányzó szavakat!
2.
Olvasd el az alábbi mondatokat és pótolja a hiányzó betűket! Vigyázz a kis-és nagybetű lényeges.