A színek
4.10.
A SZÍNEK
Ha a fehér fényt üvegprizmára bocsátjuk, a prizma nemcsak megtöri a fénysugarakat, hanem színekre is bontja.
A vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya színek között nincs éles határ, folyamatosan mennek át egymásba, folytonos színkép keletkezik. Ha a prizma által felbontott fehér fényt összegyűjtjük, ismét fehér fényt kapunk. Ez azt bizonyítja, hogy a fehér fény összetett fény.
Ha előttünk esik az eső és mögöttünk süt a Nap, az égen szivárványt láthatunk. Ilyenkor a napfény az esőcseppekben többszörösen megtörik, visszaverődik, felbomlik, s mi ezt látjuk szivárványnak. Hasonló jelenség jöhet létre a szökőkút szétszóródó vízcseppjeiben is.
A testek színe attól függ, hogy róluk milyen fény jut a szemünkbe. Ezt pedig a test anyagi részecskéi határozzák meg. Ha például egy test csak a zöld fényt veri vissza – a többit elnyeli – zöldnek látjuk. Lehet zöld egy test úgy is, ha csak a vörös fényt nyeli el és az összes többit – mint összetett zöld színt – visszaveri. Az átlátszó testek színe attól függ, hogy milyen fény jut rajtuk keresztül a szemünkbe.
ReflexióKérdések:
- Milyen fény a fehér fény?
- Milyen színekből áll a fehér fény?
- Mikor látunk szivárványt?
- Mikor látjuk a testeket?
- Miért látunk zöldnek egy testet?